drda: Dr. Dózsa András

Bár történelmi léptékkel nézve nem sok hiresség volt a családban (Dózsa Györgyöt leszámítva), de művészetitörténeti szempontból - ha nemcsak a vérségi kapcsolatot tekintjük - néhány névvel dicsekedhetünk.

Vaszary Piroska (született Budapesten, 1904. máj. 19., meghalt Palma de Mallorca, 1965. okt. 11.): színésznő. Rákosi Szidi színiiskoláját végezte el. 1920–21-ben Újpesten kezdte pályáját. 1921-ben a Belvárosi Színház szerződtette. 1922–1924 között a Magyar, az Andrássy úti, a Belvárosi, 1924–25-ben a Vígszínházban, 1925–26-ban a Renaissance, a Belvárosi és a Vígszínházban játszott. 1926-tól 1935-ig a Nemzeti Színház, 1926–1930 között az Andrássy úti Színház, 1934–1936 között a Teréz-körúti Színpad, 1936-tól 1941-ig a Magyar, 1942–1944 között az Andrássy Színház tagja volt, de másutt is fellépett. 1944-ben elhagyta Mo.-ot. 1948-tól 1954-ig Argentínában a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt. 1959-ben Venezuelában játszott társulatával. Elsősorban komikai szerepekben volt eredeti, de öregasszonyokat és fiúszerepeket is hitelesen alakított. Népszerű volt kabarékupléival is. Számos filmben szerepelt. F.Sz. Sarlotta Ivanovna (Csehov: Cseresznyéskert); Viola (Molnár F.: Üvegcipő); Manicska (Juskin: Szonkin és a főnyeremény); Mina néni (Móricz Zs.: Nem élhetek muzsikaszó nélkül); Nyilas Mihály (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig); Böbékné (Kodolányi J.: Földindulás); Szabóné (Vaszary J.: Egy nap a világ); Gálné (Kerecsendi Kis M.: Az első).

(Forrás: Magyar Színművészeti Lexikon)

Nyilas Misi szerepében (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig)

Mint azt a főoldalon már említettem, Vaszary Piroska a keresztanyám volt. Ennek története az alábbi:

Vaszary Piroska férje dr. Bodócsy Endre orvosként szolgált a magyar hadseregben, ahová korházvonat parancsnokának hívták be. 1944 augusztusában - az oroszok előnyomulásának következményeként - a nyugati határvidékre vezényelték. Az ottani lakosokat -így minket is, akik Szengotthárdon, az osztrák határ mellett laktunk - felkérték, hogy a korházvonat személyzetét fogadják be. Így kerültek elszállásolásra nálunk. Hamar jó barátság alakult ki szüleim és közöttük (amit bizonyít a közös családi fotó, a már nyugatról a szüleimnek írt levelének közvetlen hangneme, és az a tény, hogy elvállalta, hogy az én keresztanyám legyen, miután 1945 január 18.-án megszülettem). Az oroszok további előnyomulására 1944 áprilisban a korházvonatot tovább irányították Grácba. (Ekkor, azaz 1945 áprilisában hagyta el az országot, és nem 1944-ben, mint az alábbi életrajzi forrás említi, és nem valamiféle politikai okból, hanem az áthelyezésekkel így akaratlanul kerültek Ausztriába.)



Arcképfotó a családi albumból dedikációjával

___________________________________________________________________________________________

Közös családi fotó (1944 vége)

___________________________________________________________________________________________

Vaszary Piroska levele szüleimnek
(a pirossal aláhúzott rész: ....Hogy van a kicsi kis Keresztfiam Andriska.....)

(A képre kattintva megtekinthető PDF formátumban)